Mindig is szerettem volna egy kutyát! Sok féle fajta tetszett, mindig volt egy kedvenc, de sosem tudtam megállapodni! Míg egyszer elkezdtem fórumozni...nem tellett sok időbe míg véglegesen a border collie lett a kedvenc fajtám, és már semmi nem tántorított el e fajtától! Egyszer láttam egy hirdetést egy nagyon szép barna fehér border collie kislányról, érdekelt minket a dolog de sajnos mire felhívtuk őket már volt gazdija a kutyának! Nagyon rosszul éreztem magam, annyira tetszett, és végre egyszer úgy éreztem össze fog jönni a dolog....
Nem sokkal ezután már nem bírtam magammal, minden áron szerettem volna egy kiskutyát! Volt egy kennel amit a talikon is sokan ajánlottak nekem, így onnan szerettünk volna, és éppen volt is 3 kölyök, de egy kannak már volt gazdija. Mivel Debrecen elég messze volt Budapestől nem mentünk el megnézni képről választuttunk... Másnap reggel kiautóztunk a megbeszélt helyre-mert a tenyésztő férje lejött budapestre valamiért, így a kicsit is lehozta- és vártuk míg odaér. Máig emlékszem arra a pillanatra amikor először a kezemben tarthattam, annyira kicsi és puha volt, és olyan kis védtelen, első látásra beleszerettem! A kocsiban ülve megfigyelhettük kiváncsiságát sokszor ágaskodott az ablakhoz.Hazafele úton beugrottunk az állatorvoshoz hogy regisztráljuk, hogy megnézze és hogy vegyünk neki tápot. Teljes barátsággal és kiváncsisággal sétált be az ajtón, ez ma már korántsem ilyen egyszerű!
Otthon nagyon kis virgonc volt, szinte sosem lehetett tőle nyugtunk, mindig lesni kellet mit művel éppen, a legelső dolog amit észrevettünk, hogy ha a kutya nyugodtan és csendesen elvan magában akkor biztos hogy valami nincs rendben, tuti hogy valami rosszat csinál... Imádta az egész családot mindig kicsattanó örömmel várt minket amikor hazaértünk valahonnan, és ha nem foglalkoztunk a simogatásával csipogó hanggal figyelmeztetett minket hogy ő is a világon van ám, tessék simizni! Amikor az utolsó oltás előtt jártunk már nagyon vágyott a szabadságra, sokszor ha ugatást hallott mindig a konyhába rohant az ablak alá és a levegőt szaglászva halgatta mi folyik a nagyvilágban!
Azóta lakik nálunk, és már az agility rejtelmeibe ásta magát nagyon szereti ezt a sportot, bár még van mit tanulnunk... |